A piaci települést 1323-tól Perbenyk, 1948-tól Pribeník, magyarul Perbenyik néven említik. Földbirtokos családokhoz tartozott, gyakran váltakozó földesurakkal. A falu 1417-ben a Nagytárkányi és a Perényi családok, a 18. században a Szennyey család, a 19. században a Klobušický és a Majláth családok birtokában volt. Az 1557-es évben egy világítótorony és 9 kikötő van dokumentálva. A 18. század elején a Szennyey család, a 19. században a Klobušický és a Majláth család. 1557-ben egy majort és 9 kikötőt dokumentálnak. A 18. század elején teljesen elnéptelenedett, 1715-ben 14 család telepedett le az elhagyott faluban. 1787-ben 52 háza és 351 lakosa volt, 1828-ban 81 háza és 599 lakosa. Ők mezőgazdasággal foglalkoztak. A helyi gazdaság 1809-től lótenyésztésre szakosodott. Volt vadászterület, malom és téglagyár, 1898-ban pedig fogyasztási szövetkezetet alapítottak. Az I. világháború idején az I. A lakosok többnyire mezőgazdasági munkások voltak a J. Majláth. A községet 1938-1944-ben Magyarországhoz csatolták. A településen 1951-ig kender- és lenmalom működött.